10.fejezet- ”Simán” Shin
Süllyedtem és süllyedtem. Már csodálkoztam, hogy miféle feneketlen tóba zuhantam, de így visszagondolva lehet, hogy csak a víz fodrozódása és csiklandozó lökdösése keltette bennem azt az érzést, hogy süllyedek miközben csak lebegtem. A szemembe folyt a víz és szúrta a szemgolyómat. Minden erőmet összeszedtem, hogy feltápászkodjak vagy leoldjam magamról a vizes ruhát, de mindhiába. Végül az utolsó csepp levegő is kijött a számon buborék formájába és komótosan fellibegett a víz felszínére. Szíves örömest követtem volna. Tettem még egy kétségbeesett próbálkozást a felszínre töréshez, de hasztalanul. Minden elsötétült és csak egy távoli csobbanást hallottam mielőtt elvesztettem az eszméletem.
Mikor kinyitom a szememet egy mélykék szempárral találom magam szembe. Nedves szőke tincsei hófehér arcához simulnak. Kell pár perc mire felfogom kivel is állok szembe. Mikor leesik, hogy a tegnapi srác néz le rám végigfut a hideg a hátamon. Próbálok feltápászkodni, de a vízzel teli ruha lehúz a földre. Lábaim teljesen elgyengültek.
-Csak nem félsz?-kérdezi önelégült vigyorral az arcán.
-Ugyan mitől?!-szólok vissza flegmán, de valójában remegek. Hogy pontosan mitől félek? Magam sem tudom. Ebben a fiúban van valami misztikus. Mintha ő lenne a megtestesült gonoszság, de mégis olyan csábító. Vagy talán csak félek, hogy kedve támad megbosszulni, hogy tegnap este a torkához szegeztem egy tőrt.
-Kihúztalak a vízből.-közli mintha az időjárásról beszélnénk.
-Kössz!-válaszolom ugyan azon a hangszínen.
-Mi a neved?-érdeklődik és szerencsémre meghagyja köztünk a távolságot.
-Katanowa Kimiko. Neked?-nézel rá unottan.
-Shin.
-Shin mi?-húzom fel a szemöldökömet.
-Simán Shin.-rántja meg a vállát.
-Szóval akkor ”Simán” Shin megint mit keresel itt?-vádlom.
-Azt hittem ezt már megbeszéltük...-mormogja unottan.
-Én meg azt, hogy soha többé nem kell veled találkoznom!-vágok vissza.
-Makacs vagy...-egy lépést tesz felém én pedig félve hátrálok.-Nem bántalak!-nyugtat majd odasétál hozzám és felsegít. Alig bírom a ruhám súlyát.
-Dög nehéz...-motyogom fáradtan.
-Vedd le! Van alatta alsó szoknya nem?-kérdezi.
Még hogy levegyem? Hogy alsó szoknyára öltözzek ezelőtt az egoista,nagyképű képződmény előtt? Esélytelen! Ráadásul mi ez a lelkesedés?! Hirtelen eszembe jut a tegnap este amint a torkához szorítom a tört és arra kér, hogy öljem meg. Olyan mintha ebbe az emberbe egy csepp félelem se lenne! Elönt a méreg, lábam mégis remeg, hogy a félelemtől vagy a vizes ruhától rejtély!
-Ki vagy te?-kérdezem és újból hátrálok.
-A végzeted!-súgja majd hangos hahotázásba tör ki.
-Te őrült vagy!-rázom a fejem és elindultam volna vissza a Hitomo birtokra, de a nedves füvön megcsúszok és kibicsaklik a bokám. Felnyögök és a földre estem volna, ha Shin nem fogja meg a derekam. Lecibálja rólam a hatalmas ruhatömeget és csak a vékony fehér alsószoknya marad rajtam. Olyan mint egy vékony hálóköntös . Végig fut a hideg a hátamon és megremegek. Shin valamiféle zakót terít a vállamra. Valószínűleg az övé lehet. Rajta csak egy vizes ing és egy vászonnadrág van amit épp lehámoz magáról és kiteríti az egyik fa ágára a ruhámmal együtt. A bokám zsibbad. Gyengéden masszírozgatom.
-Fáj a lábad?-kérdezi.
-Aha.-lököm oda válaszképp.
Leguggol a lábamhoz és hozzáértően hümmög.
-Szerintem kificamodott.-konstatálja.
-Húú micsoda felfedezés!-fintorgok.
Egyáltalán mit csinálok még itt ezzel az őrülttel?! Ha akarna bármit megtehetne velem. Itt ülök előtte alsószoknyában. Normális vagyok? És ha bántani akar? A combomra erősített tartóból kihúzom a tőrömet és a nyakához szorítom. Némi meglepettséget vélek felfedezni az arcán.
-Menj hátrébb!-parancsolok rá.
-Ugyan már! Tényleg úgy gondolod, hogy árthatsz nekem?!-kérdezi gúnyosan és kicsavarja a tört a kezemből majd a torkomnak szegezi.
Hírek
Hát... Hossz szünet után végre van időm és erőm folytatni mindent. Lehet, hogy a vége egy kicsit zavaros lett, de azért remélem megértitek. :) Jó szórakozást! ^^ Írjatok komikat! :]
Egységesen a 13-as bérgyilkos című ficemet szavaztátok meg a hónap fanficének. (Na jó talán nem egységesen, de nagy fölénnyel ez győzött! :D) Megpróbálom minél hamarabb behozni a lemaradásaimat.
Ez még a múlt heti... Ezen a héten ha minden jól megy még jön kettő! ^^ Jó szórakozást! Ez amolyan töltelék fejezet, mert ilyen nagyobb eszményű dogokhoz nem volt erőm! XD Tesin futattak minket és egy órán át győzködtem magam, hogy egyálltalán leüljek írni. Szerintem annyira nem is lett jó...
Nézzétek meg.