10.fejezet

Fájdalmam elviselhetetlen. Olyan érzésem van mintha elárultak volna. Olyan ez mint mikor úgy érzed, hogy az egész világ rajtad röhög. Szívszorongató fájdalom. Ezt az egészet csak tetőzte, hogy Mikami kezét a szőke cicababa derekára teszi és közelebb húza magához majd visszacsókol a lánynak. Jobban szerettem volna ha Mikami az én számba túrkálna ahelyett, hogy a szőke liba torkán nyomja le a nyelvét. Teljesen megsemmisülök.Ren a berekamnál fogva felemel és nagy szárnycsapásokkal felszáll. Úgy látszik ezt már a túrbékoló szerelmespár is észreveszi és elválva egymástól meglepetten néznek felénk.
-Sajnálom! Nem gondoltam, hogy ez lesz. Én csak azt akartam, hogy megbeszéljük a tegnap történteket mind a négyen.-mondja megbánóan Ren a bús arcomat nézve. Nem mondok semmit. Nincs mit mondanom. Visszaérünk a szobámba. Ren letesz és nézi a reakciómat. Csak merőn bámulok ki az ablakon. Leül az ágyamra és látszik rajta, hogy addig nem megy el még meg nem beszéltük. Ekkor valaki az ablakom párkányán terem. Nagyot dobban a szívem, de nem azért mert megilyedek. Már valahogy megszoktam az ablakomban megjelenő alakokat. Mikami gugol a párkányomon.
-Azért ez túlzás! A két fiú akikbe bele vagyok zúgva egyszerre vannak a szobámba.-gondolom kisé elpirulva. Mikami közelebb lép hozzám én pedig hátrabb akarok lépni, de beleakad a lábam a szőnyegem szélébe. Mikami meg akar fogni ebből kifolyólag min a ketten ráesünk az ágyamra. Mikami felettem én pedig alatta. Le akarom lökni magamról Mikamit, de lefogja mindkét kezem.
-Had magyarázam meg!-mondja halkan, de határozottan. Ren pont melletünk ül az ágyon és meglepett arccal nézi a jelenetet. Tiltakozásra nyitnám a számat, de Mikami szájon puszil, hogy ne tudjak mondani semmit. Érzem, hogy az ágyam rugója kicsit feljebb pattan és látom, hogy Ren feláll. Hátra se fordul csak kiugrik az ablakon aztán lűátom, hogy nagy szárnycsapásokkal tova repül.
-Ren-nyögöm hallkan a Mikamitól kapott pusziból való bódulatból.
-Szeretlek!-hajol közel hozzám és érzem a leheletét a nyakamon. Kezeimet még mindig lefogja, hogy ne tudjak ellenkezni. Újból közelebb hajol a számhoz, de most szememet erősen összeszorítva elrántom a fejemet. Elengedi az egyik kezemet és arcomat visszafordítva megcsókol. Elengedi a másik kezemet is és erősen magához ölel. Próbálom eltolni magamtól, de olyan mintha minden erőmet elszívná a csók közben. Egyszerűen elgyengülök és nem tudok többé ellenkezni.  Mindkét kezemmel a nyakába kapaszkodok és visszacsókolok.  Elengedjük egymást. Kicsit hátrébb húzódok. Megint közeledik a szám felé. Bevillan az a kép amit pár perce a kis szőkével csinált. Elönt a méreg. Arcon csapom.
-Menj innen!-mondom hallkan, de mégis vészjóslóan.
-De...-tiltakozna meglepett arccal.
-Azt mondtam menj innen!-ismétlem meg ugyanabban a hangnemben. Lassan feláll az ágyamról és ő is távozik az ablakon. Már erőm sincs gondolkodni. Ruhástól befekszek az ágyba és már le is csukódik a szemem,álomba merülök.

Felnyitom a szemem. Az órát nézem és már dél van. Lassan feltápászkodok és nagy ásítások közepette rendbe teszem magam. A nappalom eseménytelenül telt. Kivéve, hogy feszt a tegnap este járt a fejemben. Eljöt a lefekvés ideje. Remélve, hogy Ren ellátogat hozzám lecsukódik a szemem. Az éjszaka közepén valaki megrázza a vállamat. Gyorsan felülök és remélem, hogy Ren áll mellettem, de nem. A mellettem álló fiúnak zöldes szeme,barna haja van. Először ismeretlen aztán bevillan a képe.  Ő az a sulim előtt bántalmazó páros egyike. Az Otaninak nevezett fiú. Elönt a félelem és hátrébb húzódok. Valami nagyon büdös kendőt tart az arcomhoz és bekábulok. Elernyed a testem, de mindent látok. Kivisz a városból és egy kisebb kastályba kerülök. Ahol három nő megfürdet és egy csinás vérvörös ruhába öltöztet. A ruha teljesen a bokámig ér, de a bal oldalt olyan mintha elfelejteték volna összevarni. Csak a csípőmtől felfelé normális. Így kilátszik a bal lábamból egy kis rész és  ha úgy lépek a fenekemből is egy kevés. A ruha felseje ujjatlan. Hatalmas V alakú kivágás éktelenkedik a mellemnél. A kezeim hátra vannak kötötzve és halálfélelemmel várom, hogy mit akarnak tőlem.

Weboldal készítés ingyen