5.fejezet-Hurrá! Költözünk!
Hallom Haru és a lány hangját, de nem értek belőle semmit.
Nem is érdekkel!
Próbálom összekaparászni a szívem darabjait a poros aszfaltról.
Végül befordulunk egy utcánál és megpillantom a hotelt.
-Hát itt volnánk!-mosolyog a vezetőnk.
-Köszönöm!-mosolygok vissza rá.-Szia!-intek neki és elindulok
a hotel fele.
Harut ott hagyom. Csináljanak azt amit akarnak! NEM ÉRDEKKEL!
-Maya! Hol voltál? Már mindenhol kerestelek!-ugrik a nyakamba
Izumi mikor besétálok a szállóra.
-Bocsi eltévedtem!-mosolygok bugyután.
-Jaj! Hogy lehet eltévedni olyan...-nem tudja végigmondani
a mondandóját
mert kitör belőlem a sírás és belé folytja a szót.
-Mi a baj?-kérdezi és vigasztalóan megsimogatja a hátam.
Csak megrázom a fejem és átölelem.
Nem érdekkel tovább Haru! Eddig se volt köztünk semmi!
Mire abbahagytam a bőgést beesteledett.
Ideje volt a szobámba menni. Nagyon nem akartunk de muszáj volt!
Benyitunk a szobába és Chiaki épp egy sráccal smárol.
És még a szobába van plusz még három srác.
Ahogy belépünk a szobába Chiaki elhajol a sráctól.
-Nahát újra itt van ez a két liba?-húzza fel a szemöldökét
gúnyosan Chiaki.
-Te csak ne dumálj!-ordítja Izumi és megindul Chiaki felé,
de elé állok.
-Nyugi! Nem éri meg. Még a végén elvisznek az állatvédők.-
csillapítom mosolyogva.
Izumiból kitör a nevetés.
-He?-kérdezi flegmán Chiaki.
-Ohh igen Chiaki! Mint kívülálló, mi a véleményed az
intelligenciáról?-
kérdezem kedvesen
és erre már az a srác is nevet aki smárolt Chiakival.
-Mit nevetsz?-üvölt rá mérgesen.
A fiú nem mond semmit csak mosolyog és
rám néz. Egész aranyos!
Haja világosbarna. Mélykék szeme kedvesen csillog.
Nem is rossz! De nem felejtem el,
hogy az előbb még Chiakival smárolt.
-Ebbe a szobába buli lesz és ti nem vagytok meghívva!-húzza el
a száját Chiaki.
Hosszas hezitálás után úgy döntöttünk
Izumival, hogy inkább keresünk egy másik szobát.
Összecuccoltunk és földön húzva nehéz poggyászunkat
elindultunk szobát keresni.
Kinyílik a volt szobánk ajtaja és az előző srác siet ki rajta
aki hihetetlenül cukin mosolygott rám viszont
előtte Chiakival smárolt!
-Sziasztok! Sato Tadao vagyok! Ha akarjátok segítek nektek.-
mosolyog
barátságosan és
kikap egy szatyrot a kezemből majd Izumit is megszabadítja egytől.
-Köszi!-mosolygunk rá szinkronba.
Elindulunk felfedező útra, hogy melyik szobába van üres hely,
de sajnos mindegyik lányszoba tele van.
-Nekem van egy ötletem!-szólal meg hosszas cipekedés után Tadao.
-Mond!-hunyja le a szemét fáradtan Izumi.
-Jöhetnétek abba a szobába amibe én lakok van egy üres ágy.
Bár ketten vagytok...
De csak megoldanánk valahogy!-ajánlja fel Tadao.
Hosszas huzavona után úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk az
ajánlatot.
Már nagyon fáradtak voltunk így nem igazán volt lelki
és egyben fizikai erőnk
arról gondolkozni milyen borzalmas problémákkal járhat az
ha egy olyan szobába szállunk
meg amibe még rajtunk kívül három fiú tartózkodik.
Végül elérkeztünk a szobához és mikor benyitottunk
Izumit és engem hatalmas meglepetés fogadta.
Tadao szobatársai Haru és Akahito. Ennél rosszabb
nem is lehetne!!!
Hírek
Hát... Hossz szünet után végre van időm és erőm folytatni mindent. Lehet, hogy a vége egy kicsit zavaros lett, de azért remélem megértitek. :) Jó szórakozást! ^^ Írjatok komikat! :]
Egységesen a 13-as bérgyilkos című ficemet szavaztátok meg a hónap fanficének. (Na jó talán nem egységesen, de nagy fölénnyel ez győzött! :D) Megpróbálom minél hamarabb behozni a lemaradásaimat.
Ez még a múlt heti... Ezen a héten ha minden jól megy még jön kettő! ^^ Jó szórakozást! Ez amolyan töltelék fejezet, mert ilyen nagyobb eszményű dogokhoz nem volt erőm! XD Tesin futattak minket és egy órán át győzködtem magam, hogy egyálltalán leüljek írni. Szerintem annyira nem is lett jó...
Nézzétek meg.