1.fejezet-Befolyással bírva
A nap lassan felbukkan a panelházak felett. Habár az idő csípős. A nap mégis fáradhatatlanul ostromolja a földet. Egy kis szobába is befurakodott már a fény. A szép mélykék falról visszaverődnek a nap sugarai. A szoba egy katasztrófa sújtotta területnek tűnik. A székre ledobott farmer,póló és zokni árulkodik arról, hogy gazdájuk sietve vette le őket. Az íróasztalon egy gép monitora áll tiszta porosan mintha soha nem is használnák. Az íróasztalon továbbá még látható egy pár ide-oda dobált könyv és füzet, néhány taknyos zsebkendő, egy üres tálat amibe ételmaradék éktelenkedik és néhány poharat. Az íróasztal mellett nagy hangfalak állnak. Az egyik tetejéről egy zokni lóg le. A szoba másik oldalán egy alacsony fiókos komód látható aminek tetején összehajtogatott tiszta ruhák várják, hogy a helyükre kerüljenek. Továbbá még találunk a szobába egy tévét amit úgyszintén por takar és egy ágyat. Az ágyon csak egy nagy takaró halom van. Az egész szobában áll a por és látszik, hogy egy jó ideje nem volt kitakarítva.
Az ajtó kilincse lenyomódik és besétál a szobácskába egy pöttöm kislány. Alig éri elé a kilincset. Lábujjhegyen elsétál az ágyig majd hangos csatakiáltással ráveti magát a nagy takarógombócra.
-Senpai!-ordítja és rázogatja a takarót meg ugrál az ágyon.
Óhh baker már reggel lenne? Ezt a kis majmot meg nem is lehet leállítani! Dühösen felülök és lefogom a pattogó gumilabda mindkét kezét és az ágyra szorítom.
-Nyugi!-mormogom nemes egyszerűséggel és nagyot ásítok.
-Már péntek van!-sipítozza.
-És akk mi van?-kérdezek vissza és elengedem a kezeit.
-Holnap szombat lesz!-néz rám csillogó szemekkel.
-Ja.-mormogom és újabbat ásítok.
-Nem is tudod mi lesz holnap?-kérdezi és elkezdi rángatni a karomat.
-Nyögd már ki és hagyj békén.-makogom és az órára nézek. 6:24.
-Holnap el fogsz vinni a vidámparkba!-sikítozik.
-Ezt ki a franc mondta?-kérdezek vissza ingerülten.
-Én!-találom szembe magam anyám szúrós tekintetével.
-Ne már!-taglóz le a hír.
-Vagy elviszed a húgod vagy kitakarítod a szobádat és még mellé az egész lakást majd jövőhéten egész héten minden nap le kell vinned a húgod délutánonként a játszótérre.-préseli ki idegesen a fogai között.
-Mikor indulunk?-kérdezem szomorúan és ironikus képpel feltápászkodok az ágyamról.
-Reggel 10 kor.-válaszolja anyám.
Lebaktatok a konyhába reggelizni közbe a dilinyós húgom a nyakamba csimpaszkodik. Néha nagyon idegesítő tud lenni ez a kis seggdugasz!
-Felvehettél volna valamit!-mér végig anyám mérgesen.
Csak egy alsónadrág van rajtam semmi több.
-Minek?-mormogom flegmán és lehuppanok az egyik székre.
-Hogy beszélsz anyáddal?-vág hátulról erősen fejbe apám.
-Há-há-há-hahotázik kajánul a fogatlan majom mellettem.
Ha még nem jöttetek volna rá ez a sok agyalágyult ember a családom tagja. Kellemetlen, de sajnos az ember nem válogathatja meg a családját. A nevem Date Kuro. Nemsoká betöltöm a 15-öt. Pár hónapja kezdtem bele a középsuliba. Apám egy reklámcégnél dolgozik. Ő találja ki a szlogeneket. Anyám pedig egy kifejezetten nőknek szóló magazin főszerkesztője.
Ebből kifolyólag sok női praktikáról tudok... Ami ha mondhatom elég ciki. Engem nem érint, hogy, hogy növeljem meg a mellbőségemet,hogy fogyjak le vagy épp, hogy hódítsam meg a kiszemeltemet. Elég furán hatna egy lányra ha rebegtetném a szempillámat és csavargatnám a hajamat. Egyáltalán nem érdekkel ez a téma, de azért anyám lapzárta előtt minden cikkről amit írt kikéri a véleményemet, ha akarom ha nem!
Mindig azt hajtogatja, hogy az újság az én korosztályomat akarja elérni és a többi, csak egy dologgal nem számolt: HOGY FIÚ VAGYOK! Szal kissé eltévesztette a házszámot.
Jah és ha még nem említettem volna van egy kattant húgom. Nagyon idegesítő. Még a szeme is ferdén áll. Ő pedig ebben az évben kezdte az általános iskolát.
Megeszem a gabonapelyhem majd felbaktatok a szobámba és felveszem az iskolai egyenruhámat. Ami egy fekete ingből fehér gatyából és még egy fehér felsőből áll. Elég elit az iskola ahova járok ezért ez a nem hétköznapi egyenruha. Megfésülöm a sötétbarna kicsit hosszúra hagyott hajamat. Belenézek mélybarna szemembe és nagy levegőt veszek.
Már három hónapja járok abba a hülye középiskolába, de egy normális alakkal se találkoztam. Csak hülye gyerekek és lúzerek járnak oda. Nem is tudom én, hogy keveredtem ebbe a társaságba. Lebaktatok a lépcsőn.
-Ha hazajössz levágom a hajadat!-morfondíroz anyám miközben a cipőjét veszi fel.
-Áhh nem szükséges!-reagálom le gyorsan ahogy visszagondolok a múltkori esetre. Levágott az egyik oldalból, de kisebb lett mint a másik aztán a másikból is levágott, de az még kisebb lett mint az előző oldal és így vagdosta le a hajam még nem maradt mit vágni. Szóval inkább nem fekszek olló alá főleg ha anyám fogja!
-Akkor elviszlek fodrászhoz!-veszi fel a kabátját.
-Nem sürgős, de te el fogsz késni!-vetek be egy gyors témaelterelést.
Pár perccel később már én is az iskolám felé tartok. Gondolkozok a lógáson, de nem szeretném, ha az apám kiselőadását kellene hallgatnom 2 órán keresztül arról, hogy lassan férfi leszek és muszáj elvégeznem a kötelességeimet. Inkább a suli bár az se sokkal jobb, de legalább itt szívathatom a sok idiótát.
-Hol a nyakkendőd?-állít meg az ős kövület töri tanárom aki ma reggel az ügyeletes tanár.
Már beértem a suliba és az első órámra sietek, de ez a nyanya pont engem fog ki... Kész szívás!
A zsebemből előhúzom összegyűrt nyakkendőmet. Utálok nyakkendőt hordani és szerintem ezzel nem vagyok egyedül.
-Menj azonnal az igazgatóhoz!-nézi szúrós szemmel az összegyűrt vászondarabra a kezembe.
-Anyádat.-motyogom. A kezem ökölbe szorul és még jobban összegyűröm azt a fehér rongydarabot. Elsétálok a mellett a kurva mellett.
-Mit mondtál?-hallom fülsiketítő sipákolását, de hátra se fordulok.
Az igazgatói felé tartok. Mindjárt becsengetnek első órára. Legalább lemaradok az elejéről. A föci amúgy se a kedvencem.
Elérkezek az igazgatóihoz és halkan bekopogok.
-Igen?-szól ki egy férfihang.
-Jó reggelt!-nyitok be az igazgató irodába.
-Jaj már megint te? Korán kezded! Nah már megint mit csináltál?-néz rám szigorúan, de arcán halvány félmosoly húzódik és hallatszódik hangjában, hogy nem gondolja komolyan a dorgálást.
Előhúzom a zsebemből az összegyűrt nyakkendőt. Épp ebben a másodpercben hallom meg a csengő irritáló hangját.
-Nők...-mormogja fejét rázva és legyint.
-Muszáj nyakkendőt hordani?-kérdezem számat húzva.
-Sok tanár ragaszkodik hozzá.-vakarja a fejét.
-De maga az igazgató! Magától függ minden!-buzdítom.
-Igen, de...-bambul maga elé.
-Maga se szereti a nyakkendőt nem?-kérdezek bátorítóan és a kilazult nyakkendőjére mutatok.
-Nem a kedvencem.-vallja be fejét ingatva.
-Hát akkor tehetne ellene , hogy nekünk se kelljen hordani!-mosolygok rá ösztönzően.
-Még majd átgondolom. Most menj az órádra!-legyint és a papír hallomra fordítja a tekintetét ami az asztalán tornyosul.
Kisétálok az irodából és zsebre vágom a nyakkendőm. Minden ember lehet befolyásolni csak érteni kell hozzá. Két dolog kell hozzá! Egy kedves és barátságos mosoly. Ha mosolyogsz az már fél siker mert nem tűnsz veszélyesnek. Meg az emberek befogadóbbak ha kedvesen állunk hozzájuk. A másik pedig a jó megfigyelés. Ha nem tudod rávenni szép mondatokkal és mosolygással a másikat akkor fel kell használni a gyengeségeit. Gyötörni kell, hogy már ne legyen más választása csak, hogy azt csinálja amit mondasz!
Beérek az órára.
-Elnézést a késésért!-mosolygok és meghajlok.
-Már megint késtél?-húzza fel a szemöldökét mérgesen.
-Akkor ma te felelsz! Ne is menj a helyedre. Kíváncsian hallgatom, hogy mennyit tanultál.-mosolyog ördögien.
A föci tanárom alig múlt 25 éves. Csinos és fiatal. Elég ciki, de még pár hülye gyereknek is bejön az osztálytársaim közül. Igazából nem rossz. Nagy a melle, formás a segge. Hosszú egyenes ráadásul szőke a haja és csillogó égszínkék a szeme. De ha szeret genyózni akkor miért ne fordíthatnám ezt ellene?!
Odasétálok a padomra és tudomást se veszek róla, hogy sipákol. Leteszem a táskám a helyemre. Lassan leveszem a kabátomat és komótosan a székem háttámlájára teszem.
-Nem hallasz? Akkor beírtam az egyest!-ordítja vöröslő fejjel és a napló után nyúl.
Ráérősen visszasétálok a tanári asztalhoz és mélyen a tanár szemébe nézek.
-Tudja jobb ha nem kezd ki olyanokkal akik magasabb szinten állnak magánál.-mosolygok rá morbidul, de nem látja senki se az osztályból mert háttal állok nekik és úgy beszélek, hogy csak a tanárnő hallja.
-Mit pofátlankodsz itt?-emeli fel a hangját és arcom akar ütni, de ütés közbe elkapom a kezét.
Erősen megszorítom.
-Tudja tudok róla, hogy kavar egy végzőssel. Ha ezt véletlenül kikotyognám az igazgatónak akkor magának vége lenne. Kirúgnák ráadásul valószínűleg emiatt a kis malőr miatt vége lenne az egész tanári karrierjének.-mondom megfontoltan és halkan, hogy csak a tanár hallja.
Meglepetten néz rám majd észbe kap.
-Nincs bizonyítékod! És amúgy se hinne neked senki!-veszi vissza a hangerejét, hogy csak én halljam.
-Maga szerint ha merek ezzel fenyegetőzni akkor nincs rá bizonyítékom?-vonom fel a szemöldököm és belenevetek az arcába.-Akkor vegyük ezt az egészet semmisnek. Nem ír be egyest és semmit más.-kacsintok rá majd visszamegyek a helyemre, de csak a cuccomért. Zavar, hogy mindenki engem bámul így, hát felkapom a kabátomat meg a táskámat és kibaktatok a teremből. A tanár hozzám se szól, rám se néz csak folytatja tovább a magyarázást. Úgy döntök, hogy a tetőn fogom megvárni a föci óra végét.
Hogy honnan veszem, hogy a föci tanár kavar egy végzőssel? Hát ez igazán egyszerű. Ez a megfigyelésen alapul. Minden szünetben találkozik egy végzős sráccal. Mosolyogva beszélgetnek. Kívülről úgy tűnik mint egy sima tanár-diák kapcsolat és ha tényleg az lett volna akkor jól megszívtam volna, de a tanár reagálása szerint nem az! Néha tippelni kell és nagyon sokat bukhatsz, de ha a megérzéseid jók akkor sok mindenre képes lehetsz.
A sok hülye között csak ennyit tudok. Gyötörni őket!
Széles mosoly húzódik végig az arcomon majd hátradőlve elhevenyészek a tetőn és végig alszom az egész föci órát.
Hírek
Hát... Hossz szünet után végre van időm és erőm folytatni mindent. Lehet, hogy a vége egy kicsit zavaros lett, de azért remélem megértitek. :) Jó szórakozást! ^^ Írjatok komikat! :]
Egységesen a 13-as bérgyilkos című ficemet szavaztátok meg a hónap fanficének. (Na jó talán nem egységesen, de nagy fölénnyel ez győzött! :D) Megpróbálom minél hamarabb behozni a lemaradásaimat.
Ez még a múlt heti... Ezen a héten ha minden jól megy még jön kettő! ^^ Jó szórakozást! Ez amolyan töltelék fejezet, mert ilyen nagyobb eszményű dogokhoz nem volt erőm! XD Tesin futattak minket és egy órán át győzködtem magam, hogy egyálltalán leüljek írni. Szerintem annyira nem is lett jó...
Nézzétek meg.