13.fejezet-Gyötrődés
Kinyitom a szemem, de minden sötét. Nem látok semmit. Kezeim, lábaim zsibbadtan lógnak testem mellett. Próbálom felemelni a fejemet, de kínzó fájdalom hasít a nyakamba. Szememet meresztem hátha látok valamit, de csak valaki folyamatos szuszogását hallom. A szívem a torkomban dobog és a kezeim remegnek a félelemtől. Amik újra és újra felvetődnek bennem: „Hol vagyok?”, de csak értelmetlen nyögés hagyja el a torkom és az egész légcsövemet elviselhetetlen, szúró fájdalom járja át. Kezemet a torkomhoz kapom és valami meleg folyadék folyik végig az ujjaim között. Kétségbeesett köhögésbe kezdek amitől csak még rosszabb lesz. Szememből a könny is kicsordul. Hisztérikusan zokogva, remegő lábakkal feltápászkodok. A szuszogó alak is mocorogni kezd. Valaki megragadja a kezemet én pedig elrántom és próbálok sikítani, de csak valami hörgés -féle jön ki a torkomon. Idegesen megnyalom a száraz, cserepes ajkamat és szememet meresztve próbálok átlátni a sötétségen, körbeforgok hátha meglátok valakit.
-Mindjárt hajnalodik és akkor te is látni fogsz.-hallom egy férfi rekedt hangját. Valahonnan ismerős... A szívem a torkomban dobog. A fejem lázasan zakatol, de nem jut eszembe senki. Biztos azok a barmok hoztak el valahova! Ott álltam és vártam, hogy többet lássak. Az idő nagyon lassan vánszorgott. De végül csak kezdett egy kis világosság beszűrődni egy csöpp kis ablakon. Még a fejem is alig férhetett volna át rajta, de be van rácsozva és a plafon alatt van egy kicsivel. Ha akarnám akkor se tudnék megszökni rajta. Még így se láttam tisztán a másik alakot csak a homályos körvonalát láttam. A falnak dőlve ült. Az ablak alá állok, hogy szemügyre vegyem mi van a kezemen. ALVADT VÉR! A nyakam is tiszta vér! Zörgést hallok és fény árad mindenhova. Egy időre becsukom a szememet az erős fénytől és csörgést hallok. Ahogy kinyitom a szememet meglátom a helyet ahol eddig voltam, de teljes egészében! Egy tömlöc szerűség az egész. Rácsos ajtóval. Épp egy férfi csúsztat át egy tálcát az ajtó alatt. A sarokban lévő alak villámsebesen ott terem és megragadja a férfi kezét. Neki rántja többször is a rácsnak, majd jönnek további emberek. Kettő lefogja a fiút a harmadik pedig üti.
-Mit csináltatok Remivel?!-üvölti a lefogott és ekkor ugrik be ki is ő. A fehér hajába kosz és alvadt vér tagadt, arca maszatos. Ruhája cafatokban lóg rajta és több sebből is vérzik, de ő egyértelműen Zenko! A férfi hatalmasat rúg Zenko mellkasába amitől a falnak csapódik. Nagy nehezen feltápászkodik és szeme már nem zöldes fehér hanem tiszta hófehér! Szájából kilógnak természetellenes metszőfogai. Nekirohan támadóinak, akik próbálják lefogni, majd egy tört döfnek a szívébe amitől a földre rogy. Odarohanok, hogy elálljam a férfi útját.
-Hagyja abba!-nyögöm rekedtesen és Zenko elé állok, a testemmel védve. Egy hatalmas ütéssel félrelöknek és nekicsapódok a falnak. A fejemen meleg vér folyik végig. Minden összemosódik előttem. Ha Zenko és én meg is halunk legalább egyszerre kerülhetünk a másvilágra!
Hírek
Hát... Hossz szünet után végre van időm és erőm folytatni mindent. Lehet, hogy a vége egy kicsit zavaros lett, de azért remélem megértitek. :) Jó szórakozást! ^^ Írjatok komikat! :]
Egységesen a 13-as bérgyilkos című ficemet szavaztátok meg a hónap fanficének. (Na jó talán nem egységesen, de nagy fölénnyel ez győzött! :D) Megpróbálom minél hamarabb behozni a lemaradásaimat.
Ez még a múlt heti... Ezen a héten ha minden jól megy még jön kettő! ^^ Jó szórakozást! Ez amolyan töltelék fejezet, mert ilyen nagyobb eszményű dogokhoz nem volt erőm! XD Tesin futattak minket és egy órán át győzködtem magam, hogy egyálltalán leüljek írni. Szerintem annyira nem is lett jó...
Nézzétek meg.